ÉRDEKESSÉGEK

Már csak félezer példány él a Földön a mezopotámiai dámszarvasból, közülük négyet - egy bikát és három nőstényt - a Szegedi Vadasparkban láthat a közönség.

A mezopotámiai dámszarvas nagyon ritka, vadon körülbelül kétszáz él Izraelben, mintegy háromszáz példányt pedig állatkertekben nevelnek - nyilatkozta Veprik Róbert, a vadaspark igazgatója.

A faj elsősorban az élőhely vesztés és az illegális vadászat miatt került a kihalás szélére. A perzsa szarvasnak is hívott állatok megmentésére nemzetközi tenyészprogram indult, s ennek keretében került a négy állat Szegedre. Az egy bikából és három ünőből álló tenyészcsoport Münchenből érkezett a Tisza-partra. Az állatok más-más vérvonalhoz tartoznak, s az igazgató bízik abban, hogy már tavasszal utódokkal örvendeztetik meg a vadaspark dolgozóit és a látogatókat.

A szállításhoz a bika agancsait le kellett vágni, nehogy az út alatt kárt tegyen magában, ez azonban nem jelent komoly gondot, hiszen ősszel úgy is elhullatta volna, s jövő tavasszal újat növeszt. Az állatok új kifutójukban még félénkek, ezért a kerítésre ponyvát feszítettek, nehogy neki szaladjanak a dróthálónak.

A mezopotámiai dámszarvas kisebb testű mint az európai dám, s barnás szőrükön a hosszúkás fehér foltok a hátuk mindkét oldalán egybefolyó szalaggá olvadnak. Hajtásokkal, levelekkel, fűfélékkel, gyümölcsökkel táplálkoznak. Veszély esetén inkább megbújnak, nem ugranak, mint a gímszarvas, s ezért állatkertekben nem is kell őket olyan magas kerítés mögött tartani.
Forrás: National Geographic

1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz származású anarchista, bizonyos Luigi Lucheni merényletet követett el Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja ellen. Az Európa-szerte népszerű Sisi egy órán belül belehalt a szívét ért sérülésbe.

Erzsébet császárné 1898 őszén érkezett a tóparton fekvő Genfbe. Látogatást tette a Pregnyben tartózkodó Rotschild családnál, továbbá fel akarta keresni a caux-i fürdőhelyet.

Az anarchista eszmékkel megfertőzött olasz származású Luigi Lucheni ekkor határozta el, hogy az eredetileg kiszemelt Henri Philippe d\' Orléans helyett, a Hohenembs grófnéja néven inkognitóban utazó Erzsébetet gyilkolja meg.

1898. szeptember 10-én a kora délutáni órákban Erzsébet és kísérője, Sztáray Irma elhagyták a genfi Beau-Rivage szállodát és hajózni indultak. Még nem érték el a hajóállomást, amikor váratlan dolog történt. Egy alacsony, barna, köpcös fiatalember olyan erővel ment neki a fekete ruhás Erzsébetnek, hogy azt a földről kellett felállítani. A járókelőket is felháborító eset után azonban mindenki ment a maga útjára.

A két asszony azonban alighogy felszállt a Territ felé tartó hajóra, a császárné rosszul lett, majd eszméletét vesztette. Kísérője csak a fűző kibontása után vette észre, hogy a császárné vérzik. Mint utólag kiderült, az olasz a tóparti sétányon nemcsak szándékosan ment neki, hanem egy reszelővel 8,5 cm-es mély sebet is ejtett áldozatán. A tüdőn áthatoló fegyver sebet ejtett a szíven is. Egy órával később Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja meghalt.

A bécsi Burgban tartózkodó Ferenc József, aki még aznap este tudomást szerzett a tragédiáról, másnap a világ szinte minden tájáról részvétnyilvánító táviratokat kapott.

A 60 éves korában elhunyt uralkodónőt egy héttel később Bécsben, a kapucinusok templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Forrás: National Geographic

1902. augusztus 31-én Budapesten elhunyt Steindl Imre, a kor egyik legnevesebb építésze, műegyetemi tanár. Miután a historizáló ekletika jegyében született Országház terve megnyerte az 1882-ben kiírt tervpályázatot, az építész heves támadások kereszttüzébe került.

1839 őszén gazdag ékszerész fiaként látta meg a napvilágot Steindl Imre, korának egyik legnevesebb építésze. A Műegyetem elvégzése után, már tanársegédként kitanulta a kőműves mesterséget, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián szerezte meg a tervezéshez szükséges művészi alapokat.

Steindl Imre munkáiba a fővárost járva lépten-nyomon belebotolhatunk: ismertebb munkája többek között a Múzeum körúti egyetemi épület, a budai Kereskedelmi és Iparbank, a pesti Új Városháza, az Állatorvosi Egyetem több épülete, pályájának csúcsát pedig az Országház tervének megalkotása és megvalósulása jelentette.

Az 1882-ben az Országház építésére kiírt pályázatot – a 19 pályamű hosszas bírálata után - Steindl Imre műegyetemi tanár nyerte el. A historizáló ekletika jegyében született győztes munka és annak tervezője pillanatok alatt heves támadások kereszttüzébe került: kritizálták az épület gigászi nagyságát, neogótikus elemeit, belső ornamentikájának ízléstelenségét.

A kor leghatalmasabb beruházását jelentő Országházat ért támadásokkal szemben Steindl a következőképpen védekezett: „Az egész épületet ghótikus stílusban terveztem… arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába, szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak bele.”

A rosszindulatú kritika és irigy akadékoskodás ellenére, 8 éves csúszással és az előirányzott költségek kétszereséért, de elkészült az Országház. Steindl Imre művét teljes pompájában azonban már nem láthatta, mert 1902. augusztus 31-én, 63 éves korában elhunyt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Forrás: National Geographic

„Ha villám csap a vízbe, mi történik a halakkal? Őket is megüti az áram, vagy ki tudják valahogy védeni?”

A halaknak és egyéb vízi élőlényeknek nincs eszközük arra, hogy a villámcsapás hatásait kivédjék, így az emberhez hasonlóan a halak is áramütést szenvedhetnek. Ez azonban szerencsére ritkán fordul elő.

Az, hogy a halak mekkora eséllyel szenvednek élőhelyükön áramütést, számos tényezőtől függ. Az egyik ezek közül, hogy természetes vagy mesterséges közegben laknak-e, hiszen a mesterséges medencék fala gyakran fémtartalmú, ami az elektromos áram jó vezetőjeként megnöveli a halak áramütésének kockázatát.

Fontos továbbá, hogy milyen vízben él a hal. A víz fajlagos vezetőképessége összefüggésben áll a benne lévő oldott anyagok koncentrációjával: minél nagyobb az oldott anyag mennyisége, annál jobb vezető a víz. A desztillált víz vezetőképessége a leggyengébb, ezt követi a lágy víz, a kemény víz, a legjobb vezetőképesség pedig a tengervizet jellemzi. Minél magasabb a víz hőmérséklete, annál jobb vezető.

Érdekes tény, hogy a halak szempontjából nem feltétlenül a jó vezetőképességű víz a veszélyesebb. Nagy ellenállású, lágy vízben a hal teste – mint a környezeténél jobb fajlagos vezetőképességű, kis ellenállású anyag – könnyen az áram útvonalává válhat; míg jó vezetőképességű vízben – ahol a hal teste a környezeténél nagyobb ellenállást képvisel – gyakori, hogy az áram „körülfolyja” a halat, és nem okoz sérülést.

Tengerben, óceánban, azaz jó vezetőképességű vizekben a villámcsapás energiája a víz felszínén terjed, érdemi mélységbe nem hatol. Így a becsapódás közelében fürdőző embert és a felszínen úszó halakat megütheti az áram, a mélyebb rétegek viszont biztonságot jelentenek a vízi élőlények (és búvárok) számára.
Forrás: National Geographic

Hétfőn állt először szolgálatba a Tower őreinek híres díszegyenruhájában Moira Cameron, a Temze-parti történelmi erődítmény első női testőre.

A piros szalaggal szegett, sötétkék posztóruhás Yeoman Warders-ek az egykori börtönőrök utódai Az a 3500 őr, aki az elmúlt félezer évben felöltötte az egyenruhát, mind férfi volt.

\"Marhahúsevő” - beefeater - néven is emlegették őket, mivel a brit korona naponta szép adag hússal táplálta az őröket, akikre igen fontos feladatok hárulnak mind a mai napig.

A 42 éves Moira Cameron a skóciai Argyllból jelentkezett a hadseregbe 16 éves korában, majd leszolgált 22 évet, ami előfeltétel ahhoz, hogy valaki beléphessen az elit őrtestület soraiba.

A \"döntőben\" öt férfi pályázót előzött meg. A \"beefeater\"-ek közé nehéz bekerülni, nagy a verseny, tekintettel egyebek között arra, hogy a szolgálat tagjainak évi keresete 20 ezer font (7,55 millió forint) és emellé szolgálati lakás jár magában a Towerben.

Az első marhahúsevő-nő kéthónapos tanfolyamon sajátította el a szolgálattal járó 21 feladat betöltéséhez szükséges tudnivalókat. Feladatai között szerepel a koronaékszerek őrzése, továbbá a Towerbe látogató nagyszámú hazai és külföldi turista kalauzolása.

A Yeoman Warder hétköznapi egyenruhája kék és vörös, a \"marhahúsevők\" híres, 3500 fontba kerülő vörös-arany mundérját a nagy ünnepeken viselik a szolgálat tagjai.

A Tower több erődített részből álló középkori épületegyüttes a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt. Építését I. (Hódító) Vilmos rendelte el 1078-ban.
Forrás: National Geographic

Először született afrikai elefánt Magyarországon, a bébi a Nyíregyháza -Sóstógyógyfürdőn lévő Állatparkban jött világra - közölte a szabolcsi intézmény sajtóreferense - kedden.
 

A kis elefántbika és anyja az első vizsgálatok szerint jól van, bár egyelőre csak távolról tudták szemrevételezni állapotukat a szakemberek - mondta Kalenda Zoltán. A nyíregyházi állatkert kommunikációs munkatársának tájékoztatása szerint, az ellés keddre virradó éjjel egy órakor indult meg a Yoki névre hallgató elefántmamánál, s miután a magzatvíz elment, mindössze 40 másodperc alatt világra jött a 180 kilogrammos elefántbébi.

Kalenda Zoltán hangsúlyozta, mivel a magyarországi állatkertekben még nem született afrikai elefánt, nagy az izgalom a nyírségi állatparkban, ahol a lehető legjobb körülményeket igyekeznek biztosítani az elefántcsaládnak. Yoki mama házát még be is fűtötték, hogy a hűvösebbre fordult időjárásban meg ne fázzon, valamint a legtáplálóbb étrendet állították össze a tavaly Izraelből érkezett elefánttehénnek. Yoki valószínűleg a közel-keleti ország állatkertjében lett vemhes.

A most született elefántbébinek, amelyet egyelőre még nem láthatnak az állatkert látogatói, valószínűleg a Laci nevet adják, vagyis a tisztelet jeléül a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Állatpark igazgatójáról, Gajdos Lászlóról nevezik el.

Forrás: hirado.hu/MTI

127 nappal a párzás után világra hozta kölykét Yang Yang, a bécsi állatkert nőstény pandája.

Mint az állatkert igazgatósága közölte, a reggeli órákban egy ápoló \"halk nyöszörgő hangokat\" hallott az úgynevezett szülőketrecben, amelyben Yang Yang tartózkodott. \"A fiatal anyaállat szeretetteljesen dédelgeti a mellén rejtegetett parányi bébit\" - olvasható az állatkert közleményében.

A felnőttkorukban 150 centiméteres óriáspandákhoz képest a bébik egészen kicsinyek, súlyuk 90 és 130 gramm közötti. Kínában, a pandák hazájában ma már legfeljebb 1600 állat él ebből a fajból. Yang Yang és kicsinye az elkövetkező három hónapban el lesz zárva a külvilágtól.

Hosszú ideje várakoztak már a schönbrunni állatkertben a panda bébire. Szülei, Yang Yang és Long Huj 2003 márciusban érkeztek kölcsönbe a Kínai Népköztársaságból. A pandamedvék, különösen a hímek lusták szexuális téren fogságban. A nőstények évente csak három-négy napon át fogamzóképesek.

Yang Yang és Long Huj 2006 májusában párzott első ízben, akkor is úgy, hogy a nőstény annyi ideig futott a hím után, amíg az a szó szoros értelmében \"meg nem kegyelmezett neki\". Heteken át tartó aggodalom után azonban meghiúsult az utánpótlás megszületéséhez fűzött remény.

Ezt követően egy évi \"tartózkodás\" után, idén áprilisban következett csak be a második közeledés, amely azután többszöri heves párzáshoz vezetett. A pandabébik születésükkor szőrtelenek és súlyuk egy tábla csokoládé súlyának felel meg. Valamennyi medvefaj közül ők a legkisebbek.

Életének első napjait a pandabébi egy üregben tölti anyjával, majd az anya a hóna alatt tartva mindig magával viszi. A kis újszülött jövőjét már megszabták: két évig Bécsben maradhat, utána Kína dönt további sorsáról. A kínai pandarezervátumok lakóit féléves korukban választják el anyjuktól, és másfélévesen a szabadban élhetik tovább életüket. A kis újszülött szülei még legkevesebb tíz évig Bécsben maradnak.
Forrás: National Geographic

A fővárosi Füvészkertben a napokban nyílik a világ egyik legnagyobb tündérrózsája. A pompás, csupán két éjszakán át virágzó növény esténként megtekinthető a botanikus kertben.

„Csaknem húsz év után van ismét óriás tündérrózsája a Füvészkertnek” – magyarázza stábunknak Kiszel Péter, a Füvészkert főkertésze, miközben jócskán zárás után a Pálmaház felé terel bennünket. Nem kiváltságos személyek vagyunk, a napokban bárki, aki kíváncsi a Victoria amazonica nevű óriás tündérrózsa virágzására, hat óra után is beléphet a botanikus kertbe.

Minél többet tudok meg a növényről, annál kevésbé csodálkozom, hogy az intézmény két évtized után csak most szánta rá magát újra a telepítésre. A Victoria amazonica ugyanis trópusi növény lévén a párás meleget kedveli: 30 fokos meleget, és télen is legalább naponta 12 órást világosságot igényel. Igazi tudományos-technikai kihívás áll tehát a kert üzemeltetői előtt: sikerül-e átteleltetni a dél-amerikai növényt?

Az eredetileg az Amazonas csendes, sekélyebb vizeiben, holtágaiban honos Victoria Kassáról került Nyíregyházára és Budapestre. A pálmaházba belépőt először is óriási levelei ejtik foglyul: az akár több métert meghaladó átmérőjű levelek súlya elérheti a 10-12 kilogrammot is. De nemcsak nehéz, a vastag, sűrű erezetnek köszönhetően roppant nagy teherbírású is a levél: a tepsiszerű képződmény egyes leírások szerint – megfelelő tehereloszlás esetén – 70 kilogrammot is képes megtartani.

A hatalmas leveleken túl a Füvészkertben a héten a Victoria amazonica pompás virágzásában is gyönyörködhetünk. (A növény folyamatosan hoz újabb virágokat, ám előfordulhat, hogy adott nap épp egy virág sem nyílik, így az esti-éjszakai kirándulás előtt mindenképpen érdemes ellátogatni az intézmény weboldalára.)

A Victoria amazonica virágzása mindössze két napig tart. Az első este/éjszaka hófehér, körülbelül 30 centiméter átmérőjű virágot hoz. „Ez a virág nőivarú, csak a termő aktív, a porzók még fejletlenek, nem termelnek virágport” – magyarázza a botanikus kert főkertésze. Ezen az éjszakán a növény savanykás, ananászra emlékeztető illatot bocsát ki, amellyel a természetben magához csalogatja a beporzást elvégző bogarakat.

A nappal közeledtével a szirmok összecsukódnak, és rabul ejtik a bogarakat, amelyek a más virágokról testükhöz ragadt virágporokkal beporozzák a Victoriát. Másnapra a termő elhervad, beérnek a porzók, a bogarak pedig friss polleneket gyűjtenek. A következő nap egyben a kiszabadulásuk napja is, hiszen este a növény újra kinyílik, ám ekkor a virág színe már nem fehér, hanem rózsaszín.

Hajnalra a szirmok elszáradnak, a megtermékenyült virág lesüllyed, és a víz alatt a tüskés termésben beérik a többszáz mag. A termés a teljes érettséghez közeledve újra a vízfelszínre emelkedik, kihasad, és a ragacsos védőanyaggal óvott magok kiszabadulnak, majd az áramlatokkal messze hajózva egyre nagyobb területeket hódítanak meg. (A botanikus kertekben a növényt mesterséges úton szaporítják.)
Forrás: National Geographic

Egyre több róka költözik Egerbe; az állatokat a szakemberek szerint a búvóhely és a táplálék vonzza a városba. A ravaszdiak elhagyott telkeken vernek tanyát a Bükk lábánál fekvő városban.

A vadállatoknak a városba húzódása világszerte évtizedek óta megfigyelhető folyamat – kommentálta a történteket Busák Károly Heves megyei főállatorvos a Greenfo hírportálnak. A rókák esete nem egyedi, Erdélyben például gondot jelentenek a nagyvárosok utcáin kószáló, a szemeteskonténereket dézsmáló barnamedvék. A sarkkörhöz közeli vidékeken pedig a jegesmedvék jelennek meg egyre többször a lakott területeken. Ugyanilyen, ám kevésbé látványos folyamat a madarak egyre nagyobb arányú megjelenése a városokban - sorolta a példákat a szakember.

Szerinte mindennek a legfőbb oka az urbanizáció, a vadállatok természetes élőhelyének visszaszorulása. Ugyanakkor, ami a lakott terület határa, az a természet kezdete, vagyis nem lehet demarkációs vonalat húzni a két terület közé.

Az állatorvos arról is beszámolt, hogy az elmúlt években, a többi között Európai Uniós támogatása nyomán, komoly eredményeket értünk el a rókák legjellemzőbb betegsége, a veszettség elleni harcban. A repülőgépről szórt vakcinázott tápláléknak köszönhetően csaknem teljesen veszettségmentessé vált a hazai rókaállomány. Példaként említette, hogy az elmúlt időszakban, az országban vizsgálat céljára befogott rókák közül egy sem volt veszett.

Busák Károly ennek ellenére azt ajánlja az egrieknek, hogy kerüljék az érintkezést a vadállatokkal, és ha rókákba botlanak, értesítsék a gyepmesteri, vagy az állatorvosi szolgálatot.
Forrás: National Geographic

1526. augusztus 29-én, 20 éves korában elhunyt II. Lajos magyar király. A Jagelló-házból származó ifjú uralkodó a mohácsi csatavesztést követően kíséret nélkül menekült el a csatatérről, és belefulladt a megáradt Csele-patakba. Temetésére csak novemberben került sor.

Kép: II. Lajos holttestének megtalálása - Székely Bertalan festménye

1506 nyarán a lengyel-litván származású II. Ulászló és Anne de Foix francia hercegnő gyermekeként a budai várban jött a világra a későbbi II. Lajos magyar uralkodó. Lajos még két éves sem volt, amikor a trónutódlás ügyét gondosan szem előtt tartó apja, Magyarország királyává koronáztatta.

A korán árvaságra jutott trónörökös kitűnő nevelésben részesült. Hat nyelven, köztük lengyelül, németül, franciául, valamint magyarul beszélt. Rövid időn belül elsajátította a lovagi és udvari élet szabályait, továbbá a fegyverfogatás fortélyait is kitanulta.

A 10 éves korában nagykorúsított Lajos azonban nem volt könnyű helyzetben, hiszen apjától egy komoly gazdasági és társadalmi problémákkal terhelt országot örökölt. A kincstár szinte kongott az ürességtől, az állam nem tudott állandó zsoldossereget fenntartani, a bárói csoportok minden eszközt bevetve küzdöttek a hatalomért, és tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az 1520-as évek elején a török veszély ismét realizálódott. 1521-ben elfoglalták Nándorfehérvárt, Zimonyt és Szabácsot, 1526-ban pedig Mohácsnál sorakozott fel az Isztambulból érkező török had.

A Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette magyar fősereg azonban esélytelennek bizonyult a létszámfölényben lévő fanatikusan harcoló oszmánokkal szemben. A magyarok reménytelen igyekezetét mutatja, hogy a csatatéren jelenlevő Lajos király személyes kíséretét is hadrendbe állították.

A mohácsi csatavesztés után olyan kaotikus helyzet alakult ki, hogy az előzetes tervekkel ellentétben, II. Lajos kíséret nélkül hagyta el a hadszínteret. A király fejvesztve menekült, mégis utolérte a végzetes tragédia: lova felbukott, és az alig 20 éves uralkodó belefulladt a megáradt Csele-patakba.

A király holttestét felesége, Habsburg Mária kérésére ősszel felkutatták, és novemberben ünnepélyes keretek között Székesfehérváron végső nyugalomba helyezték.
Forrás: National Geographic