BELÉPÉS

BELÉPÉS


TÁMOGATÓ
PARTNEREINK


Budapesti
Fővárosi
Önkormányzat

Oktatási
és Kultúrális
Minisztérium

Bájos fotó a hangyász bébiről

21
Mar

A sörényes hangyász az egyik legkülönösebb megjelenésű emlős. Bár a földön él, kicsinyét közel egy évig hátán cipeli.

A képen látható sörényes hangyász ez év július 24-én született az amerikai Smithsonian Állatkertben. Az első képeket szombaton tette közzé róla az állatkert.
Az állatkert 118 éves történetében ő az első náluk született sörényes hangyász. A gondozók a kicsit augusztus elejére várták, így némi meglepetést keltett, amikor egy reggel rábukkantak a Maripi névre hallgató nőstény mellkasán lógó utódra. A kis hangyász neme egyelőre nem ismert, az viszont biztos, hogy a látogatók szavazás útján dönthetnek nevéről. Az eddig felmerült névötletek: Aurora, Pilar, Cyrano és Francisco.

Csőfejű emlős

Az emlősök, és azon belül a vendégízületesek közé tartozó hangyászok elterjedési területe Dél-Mexikótól Észak-Argentínáig húzódik. Nevük onnan származik, hogy termesz- és hangyafogyasztásra specializálódtak.

Foguk nincs, csővé alakult fejük és apró tüskékkel és ragadós váladékkal borított hosszú nyelvük segítségével azonban könnyedén ki tudják ragadni a hangyavárakból, termeszvárakból zsákmányukat. Mellső lábuk középső ujján hatalmas, éles karom is található, ez szolgál a termeszvárak felbontására, valamint védekezésre is használják.

A sörényes hangyász magányos vadász, vadászterületén belül rendszeresen látogatja a bolyokat, de mindegyikből csak rövid ideig táplálkozik, így kerülve el a boly pusztulását. Egyszerre egyetlen utódot gondoz, akit anyja több mint egyéves koráig cipel, és teljes kifejlődéséig, kétéves koráig együtt maradnak.

Az állat bundája sűrű, merev, durva tapintású sertékből áll, csak az orr hegye, az ajkak, a szemhéjak és a talpak csupaszok. A kifejlett állat hossza (szőrrel) meghaladhatja a két métert, tömege 40 kilogramm.

A sörényes hangyász, bár földön élő állat, kicsinyét úgy hordja magával, mint a fákon élő állatok. Az újszülött ösztönösen azonnal anyja hátára kapaszkodik. Ez az ösztön azzal magyarázható, hogy a sörényes hangyász ősei mászó állatok voltak – legközelebbi rokonai (mint például a lajhár) ma is másznak. A jelenség kialakulása kapcsolatban áll a kóborélettel is, az állatnak ugyanis nincsen állandó tanyája, ahol utódát elrejthetné.

Forrás: National Geographic

© copyright 2008 Millennium
Budapest Programiroda