Hogyan szaporodnak a cápák?

„Igaz-e, hogy a cápáknál egyszerre több petesejt termékenyül meg, és a cápamagzatok az anyjuk testében felfalják egymást, így csak a legéletrevalóbb születik meg?”

A cápák szaporodása érdekes, változatos jelenség. Esetükben általában jóval kevesebb petesejt termékenyül meg, mint más halaknál, azonban a kikelt növendékcápák sokkal nagyobb eséllyel maradnak életben, mint a nagy tömegben szaporodó halak kicsinyei. A különböző fajoknál háromféle szaporodási mód figyelhető meg.

A tojásrakó cápák bőrszerű héjjal borított tojásaikat az óceán fenekére rakják. A vastag, gyakran spirálszerűn csavarodott héj védi a fejlődő cápákat a ragadozók ellen. Egyes fajok tojásainak héjából indaszerű nyúlványok indulnak ki, melyek a tengerfenékhez rögzítik a tojást. Ez a szaporodási mód jellemző a zebracápákra, macskacápákra, a rablócápa-alakúak több képviselőjére és a bikafejűcápa-alakúakra.

Az elevenszülő cápáknál az utódok az anya testében kelnek ki a tojásból. E cápák szaporodása az emlősökéhez hasonló: kikelés után méhlepényből köldökzsinóron keresztül kapják a tápanyagokat. Így szaporodnak a bikacápák, a szirticápák, a citromcápák, a heringcápák, a lazaccápák, az ezüstvégű cápák és a pörölyfejűek.

A méhlepény nélküli elevenszülők utódai szintén az anya testén belül kelnek ki, azonban itt nincs méhlepény, ami táplálja őket. A fejlődő cápanövendékek a meg nem termékenyített petékkel táplálkoznak, valamint egymást is elfogyasztják. Éppen ezért ezeknél a fajoknál csak nagyon kevés utód jön világra. Ide sorolható egyebek között a nagy fehércápa, a krokodilcápák, a dajkacápa, a tigriscápa és a cetcápák.

A megszülető vagy tojásból kikelő kiscápa szerencsésnek mondható, ha rokonai nincsenek jelen világra jövetelekor, mivel még a cápaanyák is előszeretettel fogyasztják el utódaikat.

Néhány évvel ezelőtt egy fogságban élő nőstény pörölyfejű cápa, amely hímet már legalább három éve nem látott, élő utódokat hozott világra. Az eset kapcsán alapos vizsgálódás indult, melynek eredménye szerint a cápák is képesek az ivartalan szaporodásra, aminek során az anya DNS-állománya osztódik, tehát az utód létrejöveteléhez nem szükséges hím segítsége.
Forrás: National Geographic