„Igaz-e, hogy a cápáknál egyszerre több petesejt termékenyül meg, és a cápamagzatok az anyjuk testében felfalják egymást, így csak a legéletrevalóbb születik meg?”
A cápák szaporodása érdekes, változatos
jelenség. Esetükben általában jóval kevesebb petesejt termékenyül meg, mint
más halaknál, azonban a kikelt növendékcápák sokkal nagyobb eséllyel
maradnak életben, mint a nagy tömegben szaporodó halak kicsinyei. A
különböző fajoknál háromféle szaporodási mód figyelhető meg.
A tojásrakó cápák bőrszerű héjjal borított tojásaikat az óceán fenekére
rakják. A vastag, gyakran spirálszerűn csavarodott héj védi a fejlődő
cápákat a ragadozók ellen. Egyes fajok tojásainak héjából indaszerű
nyúlványok indulnak ki, melyek a tengerfenékhez rögzítik a tojást. Ez a
szaporodási mód jellemző a zebracápákra, macskacápákra, a rablócápa-alakúak
több képviselőjére és a bikafejűcápa-alakúakra.
Az elevenszülő cápáknál az utódok az anya testében kelnek ki a tojásból. E
cápák szaporodása az emlősökéhez hasonló: kikelés után méhlepényből
köldökzsinóron keresztül kapják a tápanyagokat. Így szaporodnak a bikacápák,
a szirticápák, a citromcápák, a heringcápák, a lazaccápák, az ezüstvégű
cápák és a pörölyfejűek.
A méhlepény nélküli elevenszülők utódai szintén az anya testén belül kelnek
ki, azonban itt nincs méhlepény, ami táplálja őket. A fejlődő cápanövendékek
a meg nem termékenyített petékkel táplálkoznak, valamint egymást is
elfogyasztják. Éppen ezért ezeknél a fajoknál csak nagyon kevés utód jön
világra. Ide sorolható egyebek között a nagy fehércápa, a krokodilcápák, a
dajkacápa, a tigriscápa és a cetcápák.
A megszülető vagy tojásból kikelő kiscápa szerencsésnek mondható, ha rokonai
nincsenek jelen világra jövetelekor, mivel még a cápaanyák is előszeretettel
fogyasztják el utódaikat.
Néhány évvel ezelőtt egy fogságban élő nőstény
pörölyfejű cápa, amely hímet már legalább három éve nem látott, élő utódokat
hozott világra. Az eset kapcsán alapos vizsgálódás indult, melynek eredménye
szerint a cápák is képesek az ivartalan szaporodásra, aminek során az anya
DNS-állománya osztódik, tehát az utód létrejöveteléhez nem szükséges hím
segítsége.
Forrás: National Geographic