Tojásrakó hangyászsün az Állatkertben

Mától két hangyászsünt is láthatnak Állatkertünk látogatói. Az állatkertekben rendkívüli ritkaságnak számító állatok a tavalyi év végén érkeztek Budapestre, az elmúlt heteket azonban – az előírásoknak megfelelően – a karanténállomáson töltötték. Végleges helyüket az állatsimogató szomszédságában, az alig több mint egy éve érkezett vombatok szálláshelyével szemközt alakítottuk ki abban az épületben, amely eredetileg a szarvasok számára épült 1912-ben, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint.

A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, elsősorban azért, mert emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünökön kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős rak még tojásokat. A tojásrakás oka egyszerűen az, hogy az ősi emlősszerű hüllők és a korai emlősök is – a hüllők többségéhez hasonlóan – eredetileg tojásokat raktak. Ám az emlősök törzsfejlődésének korai szakaszában lépésről lépésre kialakult az elevenszülés képessége, így az emlősök körében ma már ez a szaporodási mód számít általánosan elterjedtnek. A tojásrakó emlősök fejlődési iránya azonban a törzsfejlődés során már nagyon korán, még az elevenszülés megjelenése előtt, különvált a többi emlősétől, így ők megmaradtak tojásrakóknak.

A világ állatkertjeiben ma csak nagyon kevés helyen tartanak hangyászsünöket. A nélunk mostantól látható fajt Európában csak öt állatkertben mutatják be, Magyarországon pedig egyedül Budapesten. A világ többi állatkertje közül csak néhány amerikai, egy japán, és úgy fél tucat ausztrál állatkertben lehet ilyen állatokat látni. Mivel állatkertekben a legritkább esetben találkozni hangyászsünökkel, a Budapestre érkezett állatok sem állatkerti szaporulatból, hanem vadbefogásból származnak. Ennek megfelelően sem az életkorukat, sem a nemüket nem tudni biztosan (ez utóbbi ugyanis ránézésre nem állapítható meg).

Forrás: http://www.zoobudapest.com/tojasrako-hangyaszsun