BELÉPÉS

BELÉPÉS


TÁMOGATÓ
PARTNEREINK


Budapesti
Fővárosi
Önkormányzat

Oktatási
és Kultúrális
Minisztérium

Tojásrakó hangyászsün az Állatkertben

14
Jan

Miféle állat lehet az, amelyik emlős létére nem eleven utódokat szül, hanem tojásokat rak? Amelyiknek testét tüskék borítják, ragadós nyelve segítségével pedig hangyákat és termeszeket eszik, de mégsem a sünökkel, vagy a hangyászokkal áll rokonságban, hanem a kacsacsőrű emlőssel? Akármennyire is furcsa, ez az állat nem csupán egy-egy alkoholista hajlamú zoológus lázálmaiban létezik, hanem a valóságban is. A hangyászsünről van szó, amelyet csaknem százéves szünet után először láthat a hazai közönség.

Mától két hangyászsünt is láthatnak Állatkertünk látogatói. Az állatkertekben rendkívüli ritkaságnak számító állatok a tavalyi év végén érkeztek Budapestre, az elmúlt heteket azonban – az előírásoknak megfelelően – a karanténállomáson töltötték. Végleges helyüket az állatsimogató szomszédságában, az alig több mint egy éve érkezett vombatok szálláshelyével szemközt alakítottuk ki abban az épületben, amely eredetileg a szarvasok számára épült 1912-ben, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint.

A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, elsősorban azért, mert emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünökön kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős rak még tojásokat. A tojásrakás oka egyszerűen az, hogy az ősi emlősszerű hüllők és a korai emlősök is – a hüllők többségéhez hasonlóan – eredetileg tojásokat raktak. Ám az emlősök törzsfejlődésének korai szakaszában lépésről lépésre kialakult az elevenszülés képessége, így az emlősök körében ma már ez a szaporodási mód számít általánosan elterjedtnek. A tojásrakó emlősök fejlődési iránya azonban a törzsfejlődés során már nagyon korán, még az elevenszülés megjelenése előtt, különvált a többi emlősétől, így ők megmaradtak tojásrakóknak.

A világ állatkertjeiben ma csak nagyon kevés helyen tartanak hangyászsünöket. A nélunk mostantól látható fajt Európában csak öt állatkertben mutatják be, Magyarországon pedig egyedül Budapesten. A világ többi állatkertje közül csak néhány amerikai, egy japán, és úgy fél tucat ausztrál állatkertben lehet ilyen állatokat látni. Mivel állatkertekben a legritkább esetben találkozni hangyászsünökkel, a Budapestre érkezett állatok sem állatkerti szaporulatból, hanem vadbefogásból származnak. Ennek megfelelően sem az életkorukat, sem a nemüket nem tudni biztosan (ez utóbbi ugyanis ránézésre nem állapítható meg).


Forrás: http://www.zoobudapest.com/tojasrako-hangyaszsun

© copyright 2008 Millennium
Budapest Programiroda