BELÉPÉS

BELÉPÉS


TÁMOGATÓ
PARTNEREINK


Budapesti
Fővárosi
Önkormányzat

Oktatási
és Kultúrális
Minisztérium

Top 10 – ami miatt Nagy Sándor tényleg „Nagy” volt

21
Mar

A három évvel ezelőtti monumentális, bár többek szerint kétes értékű hollywoodi szuperprodukció után most a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő honlap vállalkozott arra, hogy összegyűjti azt a tíz dolgot, ami miatt Sándor kiérdemelhette a „Nagy” jelzőt.

A LiveScience nem a makedón uralkodóval kezdte közkedvelt történelmi Top 10-listáját. Honlapján szerepel a „Top 10 világteremtő”, első helyen a Biblia Istenével; olvasható rajta a tíz legpusztítóbb tornádó, és a legjobb elméletek arra nézve, hogyan fog elpusztulni a Föld. Most pedig összegyűjtötték azokat a körülményeket, amelyek Nagy Sándort „naggyá tették”. Hogy ezek közül valóban mind fontosak-e ahhoz, hogy egy uralkodó jelentőssé váljon, nos, némileg talán megkérdőjelezhető, a választ döntse el ki-ki a saját szája íze szerint, amikor olvassa.

 

10. A lista a legkevésbé fontos tényezővel indít. Eszerint a tizedik dolog, mely hozzájárult Nagy Sándor hírnevéhez, az, hogy nem más tanította őt, mint Arisztotelész. Ezt valóban nem mindenki mondhatja el magáról. Sándor apja, II. Philipposz nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy fia a legjobb nevelést kapja: a görög filozófustól állattant és földrajzot tanult. Később is nagyra becsülte nevelőjét, s tiszteletét többek között a hadjáratairól hazaküldött növénymintákkal fejezte ki.

 

9. Ennél fontosabb tényezőként említik Nagy Sándor kapcsolatát a lovával, Bukephalosszal. A legenda szerint az állat mindig nagyon nehezen, akadozva volt hajlandó elindulni, de az uralkodó egy idő után rájött ennek az okára: a ló félt a saját árnyékától. Innentől fogva Sándor mindig odafigyelt rá, hogy úgy haladjon, hogy az árnyék a ló mögött legyen – többek között ennek is köszönhető (?), hogy sikerre vitte hadjáratait. Bukephaloszt végül egy elefánt ölte meg egy csatában.

 

8. Az is figyelemre méltó, ahogyan Nagy Sándor megszerezte, majd megtartotta a hatalmat. Húszéves volt, amikor apja merénylet áldozata lett (állítólag nem kizárható, hogy a fiú keze is benne volt a dologban). Ezután kiirtotta maga körül a lehetséges trónkövetelőket, élükön mostohaanyjával és a féltestvérével, egy kislánnyal. Nem sokkal később Thébában az a hír kapott szárnyra, hogy Nagy Sándor nem él. Több se kellett neki: a várost leromboltatta, harmincezer lakosát pedig egytől-egyig rabszolgasorba kényszerítette.

 

7. A falanx nevű hadsereg-formáció alkalmazása és tökélyre fejlesztése is a nevéhez fűződik. Ez az alakzat (általában) 16-szor 16, lándzsákkal és pajzsokkal felszerelkezett katonából állt, és sík terepen szinte kivédhetetlen volt. Nagy Sándor nem sajnálta a pénzt a hadsereg fejlesztésére, és annyi zsoldot adott az embereinek, amennyiért vidáman dolgoztak főállású katonaként egész életükben.

 

6. Haditechnikája tökéletesítésének volt köszönhető a hatodik helyezést elért teljesítménye: sikerült átlépnie a Dardanellákat, az Égei- és a Márvány-tengert összekötő tengerszorost, azaz átjutott Kis-Ázsiába. Ehhez a művelethez ötezer lovas és harminckétezer gyalogos katonát, valamint hatvan hajót kellett irányítania. Neveltetésének köszönhetően rajongott Homéroszért (a legenda szerint az Iliászból mindig tartott egy példányt a párnája alatt), ezért – közvetlenül azután, hogy kardját a földbe döfve kijelentette: megszerzi a területet – meglátogatta Trója romjait is.

 

5. Nem utolsó sorban a gordiuszi csomó megoldása is Nagy Sándor hírnevét öregbíti. Szintén egy legenda szól arról, hogy Gordiusz, Phrügia (ma Közép-Törökország) királya egy kibogozhatatlan csomóval kötötte oda Zeusznak ajánlott ökrösszekerét a templom sarkához, hogy halála után senki ne tudja azt használni. A helyi jóslat pedig úgy tartotta, hogy aki mégis kibogozza, az lesz egész Ázsia ura. Az ifjú Nagy Sándor egy darabig sikertelenül próbálkozott vele, majd dühében felkiáltott: „Nem számít, hogyan bomlik szét!”, és kardjával kettévágta a csomót.

 

4. Talán még ennél is nagyobb dolog, hogy isteni eredetűnek is kikiáltották. Miután elfoglalta Egyiptomot, az ott lakók nagy örömmel fogadták, hiszen a vallásilag intoleráns perzsa uralmat váltotta fel. Tiszteletük jeléül fáraónak, vagyis isteni származásúnak kikiáltották ki. Nagy Sándor ezután elment meglátogatni Zeusz-Ammón isten kegyhelyét. Útján állítólag az eső és a hollók védték, és itt kapta azt a felvilágosítást egy paptól, hogy ő tulajdonképpen Zeusz fia.

 

3. Hódításai eredményeképpen húsz várost alapított, s ezeket mind saját magáról nevezte el. A leghíresebb közülük a Nílus deltájában fekvő Alexandria lett, mely igazi nemzetközi várossá vált: iskolái és színházai mellett itt kapott helyet az ókori világ egyik csodája, a ma már nem létező Nagy Könyvtár is. Egyiptomi lakói Nagy Sándor uralma alatt megtarthatták saját tradícióikat, de teljes jogú görög polgárrá is válhattak, ha megtanulták a nyelvet, és áttértek görög vallásra.

 

2. Hogy a túlerővel szemben mennyivel többet ér a jó szervezés, az is mutatja, ahogyan Nagy Sándor elfoglalta Perzsiát. Az ő 47 ezer főt számláló csapata szinte eltörpült III. Dáriusz 200 ezres hadseregéhez képest. Ez azonban nem számított, a makedónok győzelmet arattak. Az i.e. 331. évi gaugamelai diadal után Nagy Sándor megpróbált alkalmazkodni a kultúrájukhoz, perzsa módra öltözködött és feleséget is onnan választott magának, egy Roxána névre hallgató táncosnőt. Ami azonban lényegesebb: ő lett Ázsia ura, a gordiuszi jóslat bevált.

 

1. Mindezek után mi is kerülhetett az első helyre? Talán meglepő, de a LiveScience szerint Nagy Sándor legnagyobb tévedése is kellett ahhoz, hogy ma a legnagyobb uralkodók között tartsuk számon. A hadvezér úgy képzelte, Ázsia Indiánál ér véget, s ha India folyóin eljutnak az óceánig, onnan a part mentén haladva visszatérhetnek majd Perzsiába. A helyszínre érkezve azonban rá kellett jönnie, hogy Ázsia sokkal nagyobb, ezért inkább visszafordult. A kaland tehát nem bizonyult kifizetődőnek: az éhezéstől és a nagy melegtől tizenötezer katonája veszett oda az úton, több, mint ahány az összes addigi harcok áldozata lett. Ő maga pedig maláriát kapott, ami néhány nap alatt elvitte. Harminchárom évet élt.

Forrás: Anno Online Történelmi Magazin

 

 

 

© copyright 2008 Millennium
Budapest Programiroda