BELÉPÉS

BELÉPÉS


TÁMOGATÓ
PARTNEREINK


Budapesti
Fővárosi
Önkormányzat

Oktatási
és Kultúrális
Minisztérium

TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK MAGYARORSZÁGON

17
Feb

Kiemelkedő történelmi szerepük miatt fontos helyszínek kaphatják meg a történelmi emlékhely elismerést a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján!

BALASAGYARMAT | Vármegyeháza

Balassagyarmat 1950-ig Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima címet kapta.

BUDAPEST | Andrássy út 60.

A politikai terror szimbóluma, itt tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a nyilas és kommunista diktatúra üldözöttjeit. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd „Hűség Háza" néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH székházaként működött.

BUDAPEST | Batthyány-örökmécses

A tér helyén egykor a 18. században emelt Újépület, az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló kaszárnya állt. Ennek udvarán végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A politikai és történelmi megemlékezések helyszíneként is szolgáló örökmécsest 1926-ban avatták fel.

BUDAPEST | Corvin köz

A Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik központja. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő „pesti srác" áldozta itt életét a magyar szabadságért.

BUDAPEST | Eötvös József Collegium

Az intézményt Báró Eötvös József Collegium néven Eötvös Loránd fizikus alapította 1895-ben. Célja magasan képzett középiskolai tanárok kinevelése volt, ehhez mintaképül a párizsi École Normale Supérieure szolgált. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte, a magyar szellemi élet számos képviselője tanult falai között.

BUDAPEST | Hősök temploma és Hősök sírkertje

Az 1931-ben épült templom az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették, ezzel a sírkert a magyarországi holokauszt legfontosabb emlékhelyévé vált.

BUDAPEST | Magyar Tudományos Akadémia

A „magyar tudós társaság" létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére" létrehozott intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett.

BUDAPEST | Ráday Gyűjtemény

A pesti református gyülekezet első temploma 1830-ra épült fel, kriptájában nyugszik többek között a reformkori politikus Fáy András. A Ráday Gyűjtemény alapja Ráday Gedeon reprezentatív magánkönyvtára. A Dunamelléki Református Egyházkerület levéltára a 20. század közepétől a gyűjtemény része, amely Benda Kálmán munkája nyomán vált tudományos műhellyé.
 

Ráday Gyűjtemény


BUDAPEST | Ludovika Akadémia

Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról" teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási intézménynek és múzeumnak.

BUDAPEST | Szilágyi Dezső téri református templom

Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel, tervezője a magyarországi protestáns templomépítészet kiemelkedő alakja, Pecz Samu volt. A neogótikus stílusú templom építését az ország egész református társadalma támogatta. Itt kötött házasságot 1915-ben a költő Ady Endre és múzsája, Csinszka.

Szilágyi Dezső téri református templom

CSURGÓ | A református kollégium és nagykönyvtár

A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, a Festetics-uradalom alkalmazásában álló Nagyváthy János irányította. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki versében azt jövendölte, hogy Somogy „Új Hélikon lesz".

ESZTERGOM | Esztergomi vár

Esztergomot Géza fejedelem tette meg székhelyéül. Itt született fia, I. (Szent) István, aki Esztergomban alapította meg az első magyar érsekséget, amely máig a magyar katolikus egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, művelt érsekei a 15. század második felére a humanizmus és az egyházi reneszánsz egyik magyarországi központjává tették.

FERTŐD | Esterházy-kastély

A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes" Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália" megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre Eszterházán, ahol többek között Joseph Haydn is alkotott.

GÖDÖLLŐ | Grassalkovich-kastély

A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A kastély 1751-ben Mária Teréziát is fogadta. A Grassalkovichok fiági kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi pihenőrezidenciának.

Grassalkovich-kastély

GYŐR | A győri vár megmaradt része

A győri vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok kivonulásuk során, 1809-ben felrobbantották, ezért ma csak részei láthatók.

GYULA | A Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely

A gótikus téglavár-építészet kiemelkedő példája. Az egyesített keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza a törököktől, a Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az aradi vesztőhelyre.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY | A hajdúkerületi székház

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.

JÁSZBERÉNY | A  jászkun kerületi székház

A jászok a 18. század közepén váltották meg az 1514-es Dózsa-parasztháború után elveszített kiváltságaikat. A jászkun kerület előzményei a kun és jász székek voltak. A vármegyei fennhatóságtól független, közvetlenül a királyi hatalom alá tartozó jászkun kerületek különállása 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.

KEHIDAKUSTYÁNY | Deák-kúria

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként" híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.

KESZTHELY | Festetics-kastély és Georgikon

A kastélyt gróf Festetics György tette kulturális központtá. Nevéhez fűződik a híres helikoni ünnepségek megrendezése és a kastély könyvtárának bővítése. A gróf alapította 1797-ben a magyarországi mezőgazdasági képzés úttörőjének számító Georgikont. Az egykor Európában is egyedülálló iskola tanárai a korszak felvilágosult tudósai közül kerültek ki.

KOMÁROM | Komáromi erődrendszer

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig kitartottak, de szabad elvonulás fejében október elején átadták az erősséget.

KŐSZEG | Kőszegi vár

I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós vezetésével védték a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó emlékeztet a sikeres ellenállásra.

Kőszegi vár

NAGYOROSZI | Drégely vára

A 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz egyik szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. század irodalmi művei tették a nemzeti emlékezet részévé.

MISKOLC | Diósgyőri vár

A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály" 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt.

MÁRIAPÓCS | Kegytemplom és bazilita monostor

A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike. A hagyomány szerint 1696-ban az itt található Mária-kép könnyezni kezdett, innen ered nemzetközi kultusza. A 18. században barokk stílusban épült görögkatolikus rendház az egyetlen magyarországi bazilita monostor. Máriapócsot 1991-ben II. János Pál pápa is felkereste.

Kegytemplom és bazilita monostor

MOSONMAGYARÓVÁR | A határőrlaktanya előtti tér

Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.

MEZŐTÚR | Református kollégium és könyvtára

A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.

MUHI | A muhi csata emlékműve

A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet részévé.

NAGYCENK | Széchenyi-kastély

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc gróf gyűjteményei vetették meg az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapját. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar", Széchenyi István is, akinek sokáig volt otthona a kastély.

NYÍRBÁTOR | Báthori-várkastély és a református templom

A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek síremléke a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének helyszíne, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Báthori család névadó települése.

 Báthori-várkastély és a református templom

PÁPA  | Református kollégium és ótemplom

Az 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi rendelete után épült, a református közösség másfél évszázadon át használta.

PÉCS |  Székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak 1367-ben.
 

Székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem


RECSK | Az egykori munkatábor

A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak" nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz rabtársa nevét, így tájékoztatva a világ közvéleményét a tábor létezéséről.

SÁROSPATAK  |Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár

Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja lett. Könyvtára az ország kiemelkedő gyűjteménye.

Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár

SÁRVÁR | Sárvári vár

A vár mai formáját Nádasdy Ferenc (1623–1671) alakította ki. Nádasdy Tamás (1498–1562) Sárvárt a Magyar Királyság egyik kulturális központjává tette. Megfordult itt Dévai Bíró Mátyás prédikátor, Sylvester János bibliafordító és Tinódi Lantos Sebestyén költő is. A vár dísztermének monumentális falképe a magyarországi barokk festészet fontos alkotása.
 

Sárvári vár


SOPRON | Tűztorony

A feltehetően várkaputoronyként, majd tűztoronyként szolgáló épület Sopron jelképe. 1921 decemberében a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek emlékét őrzi a „leghűségesebb város" cím, és erre emlékeztet az 1928-ban épült Hűségkapu, Hikisch Rezső és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

SÓLY | Református templom

Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség használja, külső formája nagyrészt barokk kori átépítés eredménye.

SZARVAS | A történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet.

A történelmi Magyarország földrajzi középpontja

SZATMÁRCSEKE | Kölcsey-kúria

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek a kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig a 19. század elejének kiemelkedő irodalmára és politikusa, Kölcsey Ferenc. A költő Csekén írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét, az 1823-ban született Hymnust. Síremléke a szatmárcsekei temetőben található.

SZEGED | Dóm tér

A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi árvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak.

Dóm tér

SZÉCSÉNY | Forgách-kastély és a ferences kolostor

Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén, később Pulszky Ferenc tulajdonába került.

SZIGETVÁR | Szigetvári vár

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól 1689-ben szabadult fel.

TIHANY | Bencés apátság

A tihanyi bencés apátság 1055-ben kelt alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike. Altemploma az alapító I. András király temetkezési helye, a felette épült 18. századi templom a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné a kolostorban töltötte utolsó magyarországi napjait.

VÁC | Hétkápolna és honvédemlékmű

A Hétkápolna zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája „amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag egyik legfontosabbika volt egész szabadságharcunknak".

VESZPRÉM | Vár utca

A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi püspök koronázta, a település „a királynék városa" néven is ismert.

 Vár utca

VISEGRÁD | Visegrádi vár

Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Palotájában tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi udvart Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz kulturális központtá tette. A „visegrádi országok" kifejezés a rendszerváltás utáni magyar diplomácia kulcsfogalmává vált.

Forrás: itthon.hu

© copyright 2008 Millennium
Budapest Programiroda