BELÉPÉS

BELÉPÉS


TÁMOGATÓ
PARTNEREINK


Budapesti
Fővárosi
Önkormányzat

Oktatási
és Kultúrális
Minisztérium

Visszakerül Táncsics börtöne Magyarországhoz

21
Mar

Ingatlancseréről szóló megállapodást ír alá a magyar külügyminiszter és a budapesti amerikai nagykövet, ennek értelmében az amerikaiak visszaadják Magyarországnak a Táncsics börtönét is magába foglaló épületet.

A megállapodás szerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt is magában foglaló ingatlant két másik ingatlannal együtt adja vissza a magyar államnak. Cserébe Magyarország átadja a budapesti amerikai nagykövetség melletti két épületet, valamint elvégzi ezek felújítását. Az 1948-ban háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került várbeli ingatlan - ahol 1848-ban Táncsics Mihály raboskodott - ügye George Bush amerikai elnök júniusi budapesti látogatása után gyorsult fel.

Akkor vetődött fel, hogy nagylelkű gesztus lenne, ha az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából a magyar állam visszakapná az ingatlanegyüttest. Az épületcseréről szóló szándéknyilatkozatot még 2006 októberében írta alá Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley budapesti amerikai nagykövet. A dokumentum fél évet szabott a végső megállapodás aláírására.

 

Táncsics kiszabadítása 1848. március 15-én

De miért is nevezetes dátum Táncsics kiszabadításának napja, mi történt ez nap? 1848. március 15-én reggel a Pilvax kávéházban Jókai felolvasta a 12 pontot tartalmazó kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Az ifjak a szakadó esőben az egyetemre vonultak, először az orvosi karra, majd a mérnökök és jogászok következtek. Ezután a szaporodó tömegnek a Landerer-Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

Délután háromkor majd tízezer ember jelenlétében a Nemzeti Múzeum előtti népgyűlésen bizottságot választottak, hogy az a városi tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A városi tanács azt a tömeg nyomására elfogadta, majd megválasztották a közbátorsági bizottmányt, melybe Petőfi, Vasvári, Irinyi József, Klauzál Gábor és Nyáry Pál mellett jobbára a városi tanács tagjai, köztük Rottenbiller Lipót, kerültek be.

A húszezresre dagadó tömeg ezután a helytartótanácshoz vonult, amely „reszketni méltóztatott”. A tömeg és vezetői elfogadtatták a 12 pontot, eltöröltették a cenzúrát, és kiszabadította börtönéből Táncsics Mihályt, akit Népkönyv című munkájáért börtönöztek be 1847-ben. Táncsics Mihály ennek a napnak az emlékére változtatta meg a nevét Stancsicsról.

Forrás: National Geographic

© copyright 2008 Millennium
Budapest Programiroda